Ma már tudom, amikor vágyom a CSEND- re, akkor szólnak hozzám, az angyalok és az égiek. Ezek a mágikus, csodálatos, varázslatos lények, akik itt vannak körülöttünk, bennünk, velünk.

A mindennapi élet problémái, időnként maguk alá temetnek. Ilyenkor kapom a jeleket, hogy álljak meg egy pillanatra és forduljak hozzájuk bizalommal.

Évekkel ezelőtt, drága tanítómesterem (róla bővebben itt olvashatsz:

https://mindennapisugallatok.blog.hu/2019/11/07/rolam_507) mondta nekem sokszor, "ha jobban elengednéd magad és a megérzéseidre (a belső hangra) figyelnél a külvilág helyett, követni tudnád a TAO- dat!" A saját életutadat. Nem kevés idő telt el azóta, és lassan megtanultam meghallani ezeket a hangokat.

Az írás, a gondolataim megjelenítése a saját TAO- m egyik első lépcsőfoka!

Pár éve egyszer már belefogtam, hogy „gépre” vetem azokat a történéseket, gondolatokat, amik számomra a tanulási folyamat részei. De akkor, valószínűleg még nem jött el az ideje. Még nem voltam rá kész!

Mindig izgatta a fantáziámat az írás. Van, hogy jön egy gondolat, vagy csak egy szó, amit papírra kell vetnem. Mert fontos. Nekem. Valamiért. Akkor, abban a pillanatban és jólesik leírni, jólesik elolvasni. Aztán persze a hétköznapi teendőket, vagy vásárolni valókat, vagy időpontokat is lefirkantom. Úgyhogy körülöttem sok- sok színes ragasztóspapír (hivatalos nevén: post it) vigyorog! Már régóta ilyen rendszerben élek, úgyhogy, egy volt kolléganőm, el is nevezett, grafománnak. Én ezt bóknak tekintem! (Bár lehet, hogy ő ezt nem annak szánta…? :-)
Persze a technika fejlődésével, kiterjesztettem az „emlékeztető cetlik” digitális változatát is! Naptár és egyéb megfelelő számítógépes programok közreműködésével.

Párom évek óta buzdít, hogy fogjak bele valami nagyobb volumenű írásba. Mivel a spiritualitás, a mélyebb lelki gondolatok, érzelmek, a tudatosabb létezés fontos dolog a világomban, így nemrég jött a felismerés, hogy most jött el az ideje, hogy belekezdjek (vagy folytassam?)…